Marcus Miller & Ranajit Sengupta – Cantalupe Island (Live in Studio 2016)
The Headhunters – Funk Hunter (Return Of The Headhunters 1998)
The Crusaders – Spiral (Live in Concert 70s)
Return to Forever – The Musician (Musicmagic 1977)
Chock Corea kompozíciója egészen sajátos hangulatot áraszt. Lehet, hogy többen kakukktojásnak érzik ebben a válogatásban, de a magam részéről nem venném olyan szűken az értelmezést. Mindenesetre ez valamivel több és egyszerre kevesebb is, mint egy sima funk nóta. És én igazából arról a szegmensről szeretnék beszélni, amivel biztosan több. Mágpedig arról az elképesztő éneklésről, amivel az exmahavishnu-s Gayle Moran teszi fel a koronát az egyébként is rendkívül izgalmas zenei szövetre. Hangjának lágy fátyola keretezi és kontrasztálja a ritmikus, szaggatott hangszeres szólamokat. A dallam pedig, amit megszólaltat egyenesen az irracionális kategóriába transzformálja a zenei anyagot. Persze lehetne még beszélni sokáig, a sajátos már-már nagyzenekari hangzásról, meg Stanley Clarke bőgőszólójáról, de mindig oda lyukadok ki, hogy ennek a számnak Moran a királynője.
Reginald Chapman – Cinnamon (Live in Studio 2021)
Roy Ayers – Searchin (Vibrations 1976)
Delfeayo Marsalis – The Weary Ways Of Mary Magdalene (Pontius Pilate’s Decision 1992)
Notes 