V Második hét

Jan Garbarek – Upper Egypt & Lower Egypt (Live at Molde Jazz Festival 1968)

Hát ez aztán kifejezetten ritkaságszámba menő felvétel! Egyrészt, egyrész egy hihetetlenül fiatal Garbareket látunk (21 éves), aki hasolóan ifjú partnereivel (Carl M. Neumann, Terje Venaas, Svein Tors) megmutatja, hogy a jó előadás nem függ a kortól. A másik kuriózum, hogy Garbarek Pharoah Sanders számot játszik. A bevezetőtől kezdve kifejezetten jelen van Garbarek sajátos, kissé érdes szaxi hangja, amit a későbbiekben szinte fehér izzásig hevít. Az egész felvételnek van egyfajta felfokozott extatikus hangulata, ahol a zenészek a jelen időről megfeledkezve, vagy a ttól totálisan elrugaszkodva, egy új dimenzióba teleportálak. Szó mi szó én szívesen megyek velük.

Oregon – The Silence Of A Candle (Live At Vanguard’s Studio 1975)

Annyira régen hallgattam ezt a számot, pedig talán az egyik leggyönyörűbb Oregon kreáció. A koncert-változatnak már a bevezetőjétől teljesen odavagyok. A szitár és a gitár (Colin Walcott & Ralph Towner) kettőse olyan hangzást produkál, amitől szem nem maradhat szárazon. És tényleg! Az okát nemigen tudom, de bármikor hallgatom, ettől a dallamtól bepárásodik a szemem. Egyszerű, tiszta, varázslatos. Később, ha még nem merültünk teljesen el ebben a meditatív mélységben, Glen Moore bőgőszólóját kísérhetjük figyelemmel. De ha nem követjük hangról hangra akkor is éreznünk kell, hogy ezek a muzsikusok a lélek húrjain játszanak…