Miles Davis – It Could Happen To You (Relaxin’ … 1958)
Vannak idők, amikor valami elgondolkodtatóbb komolyabb muzsikára vágyunk, és persze vannak másik idők, amikor egy jó itallal lekísérve, csak annyit várunk a zenétől, hogy kellemes hangulatot teremtvén, ellazítson. Ez a válogatás ez utóbbit célozza, nevezhetnénk akár rekreációs kompilációnak is.
Na persze, ha olyan géniuszok szórakoztatnak mint itt az első felvételen, Miles és Trane, akkor azért sejthetjük, hogy a habkönnyű hangvétel páratlan szakmai felkészültségnek. köszönhető. Számomra azt hiszem mindig is rejtély marad, hogy hogy csinálják, de egy kósza izzadtságcsepp sincs sehol. Az egész hihetetlenül légies és laza. Hát lazítsunk mi is velük!
Jarrett & Lloyd – Island Blues (Live in Studio – 1966)
A blues-t nem mindig szokták a legkönnyedebb műfajként aposztrofálni. Miért gondolom mégis, hogy ennek a Lloyd/Jarrett felvételnek helye van ebben a sorozatban? Ha valaki nem hallaná az előadók belső mosolyát a hangszerelésben (kétszólamú bőgő-alap/ kézzel püfölt zonkorahúrok) Tessék csak nézni a videót, az embernek folyamatosan az az érzése, hogy éppen azon a határon lejtenek ritustáncot ahol még éépen a kibuggyanó nevetésen is innen vagyunk. Vagy a hangszerek már tulajdonképpen kacagnak is?
Pat Metheny – Windup (Down in Texas 2021)
Bona & Legend – Plase Don’t Stop (Tiki 2006)
Carter & Dolphy – Yes Indeed! (Where? 1990)
Mike Stern – Nu Som (Eleven 2019)
Kenny Garrett – Chasing The Wind (Do Your Dance! 2016)
Notes 