Bill Frisell – Pipeline (Guitar in the Space Age 2014)
Path Metheny – Pipeline (What’s All About 2011)
Régi nóta, új cover. Azt mondják Metheny változata mellett Frisellé a másik jazz feldolgozás. Eltérő módon nyúlnak a eredetihez és természetesen a maguk zseniális módján egészen máshova is érkeznek. Metheny szólóra és ausztikusra veszi a figurát és formálja a maga képére a hangzás. Sűrű akkordjai és kissé flamencosra húzott ritmikája egészen eredeti hangulatot kölcsönöz a dalnak. És persze az is növeli az izgalmakat hogy szólóban előadván a mindent, tehát a jellegzetes basszumenetet is neki kell produkálnia. Frisell coverje jóval pszichedelikusabb karaktert vesz, így a tempó is csak lassan indul be. Fantasztikus a hangszín, amit zenésztársaival kikevernek. Nagyon szeretem benne, hogy pontosan annyit játszik, amennyi szükséges, egy hanggal se többet és így nem dominálja le a számot, hanem végig meg tud maradni közös haladásuk. És hogy hová érkeznek a fokozással? Hát nekem leginkább valami extatikus törzsi tánc jut leginkább eszembe, de valahogy teljesen észrevétlenül repítettek ide.
Nektek melyik tetszik jobban?
Snétberger Ferenc – Budapest Part III Tangó (Live at Get Closer Fest 2020)
Wes Montgomery – Four On Six (The Incredible Jazz Guitar Of Wes Montgomery 2000)
Scott Henderson – Dolemite (Tore Down House 1997)
Szabó Gábor – Gypsy Queen (Spellbinder 1966)
Kurt Rosenwinkel & OJM – Zhivago (Live in Studio 2010)
John Abercrombie – Red And Orange (Timeless 1975)
Notes 
Stewe Kahn,Larry Coriel ?
KedvelésKedvelés