Weather Report – China Blues (This Is This 1986)
Sokan emlegetik úgy a This is This-t, mint WR utolsó és egyben leggyengébb albumát. Igazuk van, vagy sem, a magam részéről biztos nem mernék ilyet kiejteni a számon. Mindenesetre a China Blues az utolsó lemez, utolsó száma. Olyan az egész, mintha a fejük egész máshol járna, csak a kezük tenné még reflex szerűen a dolgát. Nem mintha a való életben nem éppen ugyanez történt volna. Legtöbbjük főként már a saját projektjeivel volt elfoglalva és inkább becsületből állt neki ennek az albumak. És mégis, van abban valami mágikus, ahogy ez szól. A basszus és a szinti folyamatosan egymás körül tekergő szinte céltalan dallamai, amikfől igazi téma nem igazán formálódik. Alattuk a dob lassú, de kérlelhetetlen ütései tolják az egészet, de valahogy az is olyan mint amikor az embert már csak a lába viszi előre. Aztán bólintanak és abbahagyják. Köszönjük a figyelmet!
Pat Metheny – Sisters (A Map Of The World 1999)
Mathias Eick – Children (Ravensburg 2018)
Cory Henry – Heart (First Steps 2014)
Kazumi Watanabe – Infancia (Mo’Bop 2006)
Danielsson & Erskine & Rantala – Choral (How Long is Now 2016)
Az igazán nagy zenészek, de megkockáztatom az igazán nagy emberek képesek egyszerűen fogalmazni, a legköznapibb eszközökkel megcsinálni a csodát. Figyeljük csak Peter Erskine-t (igazi veterán Weather Report dobos), alig üt többet mérőnél, valójában egyetlen osztinátó ritmusképlet (tá-ti-ti) alkotja az egész kíséretet, de nem érezzük hogy akár egy hanggal is többre lenne szükség. És persze ha korálról van szó kötelező a homofón kíséret, de mégis megrendítő a visszafogottság és alázat amivel Rantala (zongora) és Danielsson (bőgő) bemutatják nekünk ezt a csodálatos dallamot. Szeretem, ha valami tud úgy kevés lenni, hogy közben nagyon is sok. Köszönöm az élményt!
Charlie Haden Liberation Music Orchestra – This is Not America (Not In Our Name 2005)