III Negyvenötödik hét – Pieces of World

Keith Jarrett –  Answer Me, My Love “Mütterlein” (Live in MÜPA 2020)

Azon kívül, hogy eredetileg egy német dal, szép aktualitást ad a felvételnek, hogy a Müpában készült tavaly és épp a héten, a mester 75. születésnapja alkalmából adták ki. Nem sok szó kell ahhoz, hogy jól értsük mi történik. Érdemes figyelni, hogy a gyönyörű dallam milyen párját ritkító egyszerűséggel és őszinteséggel fogalmazódik újra Jarrett játékában. Annyira bölcs, annyira mentes minden képmutatástól. Valahogy az jutott eszembe, hogyha ilyen csodák léteznek, talán még nincs vége a világnak. Köszönjük Keith Jarett, Boldog Születésnapot!

Ibrahim Maalouf  – Missin’ Ya (Diasporas 2007)

Gillespie örökzöldjének  a Night in Tunisia-nak a libanoni-francia trombitás bemutatkozó albumáról származó feldolgozása talán az egyik legkülönösebb és leginvenciózusabb coverek egyike. Persze már az eredi szám is állati izgalmas, Maalouf pedig azzal, hogy erre az ingó basszusra helyezi a témát olyan mozgást visz bele, ami kikezdi a nyugalmunkat. Hogy aztán amikor az akusztikus hangzást felváltja a gépi, az egész hullámzás belevesszen a nagyváros zajába, forgatagába. A trombitaszóló már csak hab a tortán (sokan mondják, hogy a sound nem kevéssé hasonlít Miles-éra) . Nem mondanám, hogy értem, de lenyűgöző egy világ.

Omar Sosa – Zululand (Transparent Water 2017)

Avishai Cohen – Two Roses (Seven Seas 2011)

L. Shankar – Watching You (Song For Everyone 1985)

Angelique Kidjo – Quimbara (Celia  2019)

Sárik Péter Trió – Topogó (Live at GetCloser Jazz Fest 2020)