Pat Metheny – Wide and Far (From This Place 2020)
Ami azt illeti a maga 65 évével Metheny inkább már a jazz nagy öregjei közé számítható. De az is biztos, hogy a zenéjén ez a legkevésbé sem látszik. Itt van 2020-ban kiadandó új albumának a From This Place-nek legújabb előzetese. Ennek a zenének a frissessége, elszánt életöröme épp olyan erővel jár át és tölt fel, mint legelső kompozíciói. Annyira szeretem ezt a mérhetetlenül gazdag hangszerelést, ahogy a sok-sok apró részlet életre kel. De legesleginkább a befejezéstől vagyok oda, ahogy Linda May Han Oh megnyugtatja elsimítja a folyamatot, anélkül hogy egy pillanatra is veszítene a lendületéből vagy a derűjéből. Alig várom a teljes albumot!
Linda May Han Oh – Speech Impediment (Walk Against Wind 2017)
A magyar közönség számára Linda May Han Oh, ausztrál bőgős-basszusgitáros neve valószínűleg eléggé ismeretlenül cseng, pedig már többször is fellépett kishazánkban. Pat Metheny basszereként 2017-ben és tavaly saját csapatával a BMC-ben volt alkalmunk látni. Nyilván Metheny azért tudja kivel dolgozik. Ez a szám is mind kompozíciós, mind előadási szempontból maximálisan alátámasztja az állítást, miszerint ő a fiatal generáció egyik legkitűnőbb muzsikusa. A téma dadogós disszonanciája, faragatlan önmagát kifejezni képtelen, repetáló konoksága, tökéletesem mintázza a cím sugallta, korlátozott karaktert. Ott feszül az egész zenében a közlésvágy és a reménytelenség. Rendkívül expresszív.
Steps Ahead – Copeland (Holding Together2002)
Marcin Wasilewski – Mosaic (Faithful 2011)
Jan Garbarek – Rest In Peace (Songs for Everyone 1985)
Charles Mingus – Pussy Cat Dues (Mingus Ah Um 1959)
Miles Davis – Sweet Pea (Blue Moods 2001)