II Negyvenhatodik hét

Trilok Gurtu – Vignola (Broken Rhythms 2004)

Már abba beleszédül az ember, ha megkísérli összeszedni hányféle dologból rakja össze Trilok Gurtu a kompozíciót. Ott van a tradícionális indiai ének, aztán szintén indiai ritmusvilág, de az ütőhangszerek már javarészt nyugatiak. A kifejezetten európai eredetű vonósnégyes mellett, pedig egészen egzotikus hatású a mongol tuvai torokének, amely egyszerre akár három regiszterben is képes megszólalni. Bírom a világzenét! Olyan ez, mintha egyszer csak a varázsvilágban találnád magadat. Hangszerek, hangszínek, dallamok, ritmusok elegyednek egy mágikus főzetben, amely ki tudja, talán az élet. vagy a jókedv elixírje. Az biztos, hogy ha megkóstolod, előcsalja a mosolyodat.

Cory Henry – Afro Brooklyn (First Steps 2014)

Fantasztikus a tempója ennek a számnak (a koncert-felvételen még egy kicsit gyorsabb is). Úgy húz végig a 8 ütéses basszus-osztinátó, mint jól felturbózott versenyautó. Megdöbbentő, hogy az ütős közjátékon túl mintha tényleg végig a basszus adná az alaplüktetést. Na persze az ütőskar is pazarul van megcsinálva, cseng-bong-döng, tolja a groove-ot fáradhatatlanul, de mégis izzadtság nélkül, könnyedén. Lassiter trombitája is csúcsra van járatva az effektekkel. A szerző, Cory Henry pedig lenyűgöző, ahogy az album-verzión a gyors és a lassú tempókat egymásba csúsztatja, ahogy a búgócsiga pörgésekor új mintázat rajzolódik ki. Ez nagyon király!!

The Zawinul Syndicate – Criollo (The Immigrants 2002)

Keith Jarrett – Encore (A Multitude of Angels 1996)

Dhafer Yussef – Ascetic Mood (Birds Requiem 2013)

FORQ – Blue Diamond (Threq 2017)

Herbie Hancock – Butterfly (Trust 1975)

Na ez az a szám, amit a relaxáció mellé is nyugodtan betehetsz. Hancock és Moupin kompozíciója pontosan azt tudja, amire a feszültségekkel teli, fejvesztetten száguldó élethelyzetekben a legnagyobb szükség van. Tíz-egynéhány perc felhőtlen, kiegyensúlyozott nyugalmat. Finomra hangolt melodikát, a majdnemhogy légnemű közegben lágyan úszó harmóniákat, és egy csipetnyi fűszeres ritmikát. Szinte látom magam előtt az ezer szelíd színben villódzó tájban, a szellő szárnyán szálló pillangót.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: