II Harmincötödik hét – Song For My Father

Horace Silver – Joe Henderson – Song For My Father 1965

Hogy készül a jóféle jazz-standard? Végy egy végtelenül egyszerű basszusmenetet, keverd addig a ritmusát, amíg a textúra izgalmasan lukacsossá nem válik. Amikor ezzel elkészültél, vegyítsd hozzá a dallamot, lehetőleg két, furán együttmozgó, fúvós szólamban. Öntsd nyakon az egészet egy jó adag bossa novával és hevítsd a szólókkal egészen addig, míg a latinos forróság ki nem csapódik. Tálald azon melegében!

Horace Silver nagy szakács, minden csínját-bínját érti a zenei boszorkánykonyhának. Quintetje pedig, a lenyűgöző Joe Henderson (szaxofon) közreműködésével csudára érti a dolgát. Az egész szám olyan, mint valami makulátlanra csiszolt ékkő, egyetlen felesleges hang és minden fellengzősség nélküli, tökéletes muzsika.

Horace Silver Quintet – Live in Copenhagen 1968

Ezen az élő felvételen Silver mesél a szám brazil inspirációiról. Érdemes megfigyelni, hogy a tempója mennyivel gyorsabb az eredeti stúdiófelvételnél, és hogy ez mennyivel folyékonyabbá teszi. Ezúttal, nagy örömünkre a téma bemutatás után hosszas zongoraszólót hallhatunk a szerzőtől. Fantasztikusak azok a pillanatok, amikor meg-meglódul a tempó, mint például 5:30 körül. Vagy 8:55-nél, ahogy a trombitaszóló alatt a bőgő egy-két kör erejéig kiszakad a megszokott motívumból és teljesen új kíséretet hoz. A szaxofon szinte álmodozó tónusai is megragadják a figyelmet, és a szólójának végén a már-már freejazz-be hajló, elborult futamok pedig totál új dimenzióba helyezik az egészet. Visszatérés – Coda – Kész. Mi meg köszönjük!

Leon Thomas – Spirits Known And Unknown 1969

Nyilván egy igazi standard énekelhető is, bár ez esetben a szöveg csak később született meg. Sőt mi több ennek az interpretációnak sem a a szöveges eléneklés adja a savát-borsát. Sokkal inkább az a jódli szerű valami, amit Leon Thomas az impro-ban csinál a hangjával. Elképesztő, hogy ilyen tempójú ugrálás mellett is kristálytiszta dallamot énekel. Mindemellett nekem nagyon tetszik a percussion megvadult kavarása és  a hihetetlenül egzotikus fuvola és okarina futamok is.

Brecker Brothers Band – Live in Montreux 1977

Volt már, hogy Breckeréket megvádoltam, hogy túlságosan steril, ahogy játszanak. De az is biztos, hogy fölényes mesterségbeli tudás, na meg rendkívüli virtuozitás is jellemzi őket. Bírom Randy Brecker magabiztos, kétségek nélküli trombita soundját, Michael  pedig ezúttal is brillirozik. Nekem bejön ez a jazzrockos feldolgozás is, bár kicsit kimértebb és kevéssé levegős lett a téma. De jó húzása van és Breckerék bandája hibátlan munkát végez. Egyetlen bajom van csak vele: úgy érzem a végét kicsit összecsapták. Kissé hirtelen, és elvarratlan, de ettől még nagyonis hallgatható.

Roland Alphonso – 2007

Jesszusom mi ez?! Ős-reggae, kreol-lakodalmas? Bevallom még sosem hallottam ilyet, úgyhogy utána kellett nézzek. Szóval jelentem, a stílus neve ska és valóban van köze a reggae-hez, csak fordítva. Ebből a jamaicai jazz, blues és calypso irányzatokat vegyítő dologból jött létre. Mindenesetre az biztos, hogy nagyon szórakoztató és rendkívül jól áll a Song For My Father-nek. Bírom az egykedvűségét, a nemtörődömségét és hogy egy kósza pillanatig sem veszi magát komolyan. Lazuljunk mi is vele!

Stanley Jordan – State Of Nature 2008

Jordan interpretációjánál simábbat, kerekebbet el se  lehetne képzelni. A már-már mézédesre kevert hangzás, a lágyan hullámzó ritmusok, puhán ívelt szólók, akár kicsit álmoskásnak is hathatnak. De azért van néhány momentum amitől mégis emlékezetessé válik a felvétel. Véleményem szerint az egyik ilyen, a kiegyenlített belső arány, amit létrehoznak az egyes szekciók. Ennek eredményeképpen az együttjáték kiemelten fontos tényező lesz, és természetesen ebben sem hibáznak. De a legfontosabb, hogy néha annyira kell valami olyan, ami egyszerűen csak kellemes. És mi tagadás, ez nagyon jól esik!

Project Take 3 – 2018

Ha az irányzatot szeretnénk firtatni, amelyben ez a cover megfogant, nekem leginkább a kortárs jazz ugrana be először. Nagyon szép a trióhangzás és egzotikus, amit a furulya hozzátesz. A coolra hűtött latinos ritmusok is jól belesimulnak az új karakterbe. A síp csúszkáló hangja nekem hoz egy kis világzenés pluszt is amellett, hogy melodikusan szépen átgondolt és kivitelezett, mi több, a többiek által gyönyörűen kísért. Az egész felvétel nagyon szépen egyben van, nyugalom és valami nagyon-nagyon harmonikus, elgondolkodó hangvétel sugárzik belőle.

Victor Wooten – Palmistery 2008

Miben is áll a Wooten-féle terraformálás? Azt hiszem király ötlet volt a bossá-t funky-ra cserélni, onnan pedig már minden jön magától. Nyilván sokat nyom a latban a hangzás elektromosra modulálása, a Hammond, a basszusgitár. Igen, Wooten basszusa felejthetetlenül plasztikus és energiától duzzadó. Amikor pedig a refrénben walking bass-re vált, úgy érzi az ember, hogy egy versenyautót enged szabadjára, szinte a gyomrunkban érezzük a sebességet. Véleményem szerint csudajól fest a nóta ebben a köntösben, és külön öröm, hogy az erőteljesebb hangzás ellenére is tudtak vigyázni a könnyedségére.

SFJazz Collective – Live in Concert 2010 (1:34:00-től)

Nos, azt hiszem nem véletlen, hogy az SFJazz Horace Silver estjének záróakkordja épp ez a cover lett.  Számomra mindenképp benne van a legjobb öt feldolgozásukban. Figyelemre méltó, ámbátor bizonyos értelemben hagyományos Zenon szaxofonszólója, és a zongora-impro is tulajdonképpen megmarad a jól kitaposott úton. Ami mégis vitathatalanul a különleges kategóriába sorolja nálam a számot, az a bevezető motívum, amiről az elején nem is sejtjük, hogy a coda-ban mi fog kibontakozni belőle. Varázslatos a repetitív felület, amit létrehoznak, és mindenki közül talán Harland (dob) tündöklése ragadhat el. De akkor is nagyon jól járunk, ha nem az egyéni teljesítményeket figyelgetjük, csak hagyjuk magunkat vinni ezzel az igazán sodró tempójú lendületes befejezéssel.

 

 

One Reply to “II Harmincötödik hét – Song For My Father”

  1. Visszajelzés: Kétéves – Notes

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s