Keith Jarrett – My Wild Irish Rose (La Fenice 2018)
Ezt meghallgatva, azt hiszem senki számára nem marad kétség, hogy mennyit ér egy rajzfilm betétdal. A kristálytiszta, végtelenül egyszerű dallam, himnikus kitárulkozás a harmóniákban eleve a szférák magasába emeli. De amit Jarrett a ritmussal csinál, az már-már illuzionizmus, hiszen szinte csak egyenletes mozgás van, waltzerének lépései mégis csodálatos, fenséges tartással kelnek táncra. Igen, és ott van az az egyszerre bátor és bizakodó, mégis szerény és tartózkodó hangszín, amin csak igazat lehet mondani.
Mit is fejez ki a végén, a nézőkből felszakadó kiáltás? Hálát és örömet, hogy van olyan embertársunk, aki képes zenébe oldani minden bajunkat, képes ünneppé nemesíteni hétköznapi, egyszerű pillanatainkat. Ajándék!
Notes 
:))))))
KedvelésKedvelés