Dés László – Alone (Segments 2003)
Parádés szereposztás, kifinomult érzékeny előadás. Egy szál hang köré épül az egész kompozíció, ami nem szervezi, de valahogy mégis mederben tartja a folyamatot. Furcsa, hogy amikor épp nem játsszák, akkor is szól a fejünkben. A szám maga varázslatosan indul a zongora és trombita párbeszédével. Amikor pedig csatlakoznak a többiek és megszólal a téma, érezzük, hogy ez távolról sem a kínzó magány megfogalmazása. Csodálatos, titkos percek, amelyeknek meghitt nyugalmára sokszor kifejezetten vágyunk, és amelyeket olyan jó, ha nem zavar meg senki. Minden hangja gyógyít.
Snétberger Ferenc – Kék Kerék (Titok 2017)
Gyémánt Bálint Trio – The Last 100 Meters (True Listener 2017)
Barabás Lőrinc Eklektric – Trick (Trick 2007)
Harcsa Veronika – You Don’t Know it’s You (You Don’t Know it’s You 2007)
AT – Lélekbál (Archívum)
Érezted már, hogy hallasz valamit és táncra perdül a lelked? Hogy a zene valami olyan dologra tesz képessé, amit nélküle talán sosem élhetnél át? Valahogy kiterjeszti az érzékeket, mint egy dimenziókapu. Ahogy ezt ez az egészen rendkívüli szám is teszi. Semmi sallang, csak letisztult végtelenül, – persze a szó nemesebbik értelmében – egyszerű megoldások, hagyományos akusztikus hangzás, még csak nem is hangos. Mégis, bámulatba ejtően széles és erős a csatorna, amin magával húz, simogat, gyógyít. S közben marad mindvégig játékos, szelíd, mesés szinte súlytalan forgás. Elragadó.
Balázs Elemér Group – Dame (Early Music 2007)
Euro-African Playground – Sounsoumba (Euro-African Playground 2015)
Notes 