Herbie Hancock – Solitude (River: The Joni Letters 2007)
Chick Corea – Straight Up And Down (Tones of Joan’s Bones 1968)
Garbarek, Gismonti & Haden – Carte De Amor (Magico 2012)
David Bowie – Blackstar (Blackstar 2016)
Mehldau & Redman – Ornithology (Nearness 2016)
Kenny Barron Trio – Bud Like (Book Of Intuition 2016)
Alapjában véve ez az a zene ahol semmi különös nem történik azon kívül, hogy minden a helyén van. Klasszikus jazz felállás, zongora-bőgő- dob, hagyományos szerkezet téma-improvizációk-téma azt gondolnánk, hogy unalomig lerágott csont. És valahogy Kenny Barron játéka nyomán ez nagy valószínűséggel meg sem fordul a fejünkben. Az osztinátó már a bemutatkozáskor lendületbe hozza a hallgatót, még csak a basszus és a dob hallható, máris magával sodor és egy röpke pillanatig se hagy kétséget afelől, hogy megszólaltatói értik a dolgukat, egyszerű, plasztikus és a végletekig feszes. És ez az izgatott hangulat végig velünk marad a szólók során is, ahol a zenészek ékes bizonyságát adják mesterségbeli tudásuknak, és épp abban a tempóban, ami még a befogadó számára is követhető. Ha ezzel indítod a napod bizonyosan kellemes pezsdítő energiákkal töltődsz fel, és vidáman indulsz neki a munkádnak, bármi is legyen az.
Snétberger Ferenc– Nomad (Nomad 2005)
Nagyon-nagyon fontos, hogy miként alkot valaki alapokat a szerzeményének. Ez esetben Snétberger egy káprázatos repetitív felületet hoz létre, amely a szám elejétől a végéig kíséretül szolgál. Gerincét az elképesztő ütős munka jelenti, a sokféle hangszer – dobok, cinek, xilofonfélék egész arzenálja – zakatolása valamiféle permanenciát, színpompás állandóságot sugároz. Mintha már régtől fogva ismert tájon járnánk, ami akkor is ott volt/van/lesz, ha mi nem. Az otthonosságot mégis a gitár sugárzó, latinos dallama teremti meg, finoman kontrasztálva a kíséret kissé önjáró, mindentől független karakterével. A folyamat hol feldúsul, hol ritkásabbá válik, és ez a hullámzás valahogy még ültő helyedben is átmozgat, kimossa belőled a feszültséget. Mire lecseng a dallam és a szám a végéhez közeledik, bizonyosan betölti küldetését, s hagyja hogy felfrissülve állj tovább.