Herbie Hancock – New York Minute (New Standard 1996)
Joseph Tawadros – Gypo Blues (Chameleons of the White Shadow 2013)
Amikor meglátod az album szereposztását mindjárt sejted, hogy ebből a jam-ből csak valami kivételes dolog sülhet ki. És nincs is egy pillanatnyi csalódás sem. Azt gondolnánk, hogy a blues annyira lerágott csont, hogy nem igazán lehet már több bőrt lehúzni róla. Ám ezeknek a muzsikusoknak mégis sikerül kifejezetten új köntösbe öltöztetni. Ennek az új külcsínnek az igazi matériája a hangzás. Egészen sajátos és meglepően vonzó felületet produkál az oud-riq-Hammond trió összjátéka. Az egyetlen elektrofon hangszer, a Hammond orgona oly szervesen simul bele az akusztikus környezetbe, hogy nem is figyelünk fel erre a tényezőre (elismerés illeti a hangmérnököt is, aki kiváló arányérzékkel keverte ki ezt a tónust) Említhetnénk még a fantasztikusan stabil és feszes tempótartást vagy a szólókban különösen, de az alapokban is látványosan megmutatkozó fölényes hangszeres tudást. De erre a számra egyértelműen a közepe felé felhangzó tuba szóló teszi fel a koronát. Na, ezután merészelje valaki lomhának nevezni a tubát!!…
Jaco Pastorius – Donna Lee (Stuttgart Aria 1986)
Ralph Towner & Gary Peacock – The Prowler (Live 2002)
Chabanda – Bani (Szimpla Live 2017)
A szám bevezetésében felcsendülő ütős felület, mint egy függöny hagyja is hogy megpillantsuk, de el is választ minket a mögötte húzódó különös világtól. Először olyan, mint Tündérország , ahol gyöngyöző hangfüzér kápráztat el, simogatja, kényezteti érzékeidet, dallamai annyira természetesek. Aztán hirtelen kicsit másféle táj tárul a szemünk/fülünk elé. Bluesosabb karakter erőteljesebb hangszerelés és jóval lassabb tempó. A harmadik rész bár itt is van téma, de mintha még jobban szétzilálódna és a zongoraszóló alatt már egyértelmű az érzés, hogy eltévedtünk. S bár a log drum teremt némi koherenciát az első résszel, úgy tűnik ebben a számban már nem találunk vissza. Fura-gyönyörű muzsika.
Metheny & Mehldau – Annie’s Bittersweet Cake (Metheny & Mehldau 2006)
Barabás Lőrinc Eklektric – Ladal (Ladal 2007)